Az egyik ismerősöm oldalán láttam fotókat minap a szüretről. A kicsi lánya épp a leszedett szőlőt tapossa. Mosolygós szőlőbe, mosolygós kislány, aki beletáncol a széttaposott bogyókba, ebből kell mosolygós bort létrehozni. Aranyló sárga szín, vöröslő fények, lassú eső, hulló falevél, édes szőlő. S már látom is magam előtt a terített asztalon a dús szőlőfürtöktől domborodó tálat. Peregnek előttem az őszt idéző képek, s eszembe jutnak a gyerekkori szüretek is.
Gyermekkoromban édesapámnak volt egy darabka szőlője. Mit ne mondjak, azért munka volt rajta bőven, de mi gyerekek, derekasan kivettük belőle a részünket. Édes szőlőleve kicsordult a számon, szüretelők beszéde, mint zsongató hang kavalkád, az előre elcsent kalács finom íze, ez mind-mind egyszerre van most jelen. Gyereknek kell más? Feszülő karral húztam a prést én is, persze már amennyire bírtam. Igaz, hogy mindig reggeli után indultunk a szőlőbe, de mihelyt az öreg diófa alá értünk valahogy rögtön a kosárban kutakodtunk az öcsivel. Pedig csak kenyér, szalonna meg víz volt benne. A hozzávaló paprika paradicsom hagyma, ott bújt a tőkék között.. Talán a jó levegő az akácillat a vadgerle búgása tette, máig nem tudom, de kint a szőlősben mindig éhesek voltunk. Ezenkívül erősek és egészségesek. Megismertük az árokparton a vízi mentát, kakukkfüvet, kamillát. Megtanultuk, hogy akkor kell szedni, amikor a legmelegebben süt a nap. Mindig későn feküdtem le, mint az öregek. Ez a szüret, az öröm szürete volt, nekem gyereknek. Hát ettől édes a must, pontosabban a szüret minden pillanata, amely elevenen él az emlékeimben. Aztán felnőtt lettem, a szőlőskertet, mely valamikor a miénk volt, legutóbb, mikor ott jártam a Tisza partján, már nem találtam. Csak a néhai sorok között véltem felfedezni a régi öreg diófát. Sokat tudnék még mesélni a diófa alatt elköltött reggelikről, finom kalácsokról, parázsban sült krumplikról, a szüretek vidám hangulatáról, az édes mustról...de azóta kakukk is hiába kiabál, csak a vízi menta nő, azóta is rendületlenül....(Írta: Kiss Gabriella)

A földesi Karácsony Sándor Közösségi Ház nevében tisztelettel meghívjuk és szeretettel várjuk 2016. október 11-én (kedden) 18:00 órától 5 boros borkóstolóval és 3 fogásos ételkóstolóval egybekötött Legendás borok, boros legendák című ismeretterjesztő előadásunkra! Tegyünk együtt a borkultúránk megismeréséért és népszerűsítéséért! Kurzusvezető: Dr. Juhász Erika a Debreceni BorOskola vezetője
Részvételi díj: 2000 ft/fő Helyszín: Karácsony Sándor Közösségi Ház

Dr. Tóth Béla  erdőmérnök (1921-2016) Fakereskedő családban született Öcsödön, 1921. április 11-én. A szarvasi középiskolai tanulmányait követően a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán szerzett okleveles erdőmérnöki diplomát 1943-ban, Sopronban.
Szakmai munkássága a Besztercei Erdőigazgatóságnál kezdődik, majd a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőségen folytatódik, amelyet két év (1944-45) katonai szolgálat kényszerít megtorpanásra. A világégést követően erdőgondnok Szeghalmon és Szolnokon. A frissen alakuló Szolnoki Erdőgazdaságnál először műszaki előadó, később főmérnök.
Az Erdészeti Tudományos Intézetben 1953-tól kezd el dolgozni, 1963-ban mezőgazdasági (erdészeti) kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. 1963-tól huszonkét éven át Ő vezeti az ERTI Tiszántúli Kísérleti Állomását, Püspökladányban.
Kutatási területei sokrétűek voltak. Vizsgálta az öntözőrendszerek fásítási lehetőségeit. Kutatta a hazai kötött és szikes talajú síkvidéki tájak termőhelyi kérdéseit. Részt vett a hazai termőhely-tipológiai alapok, valamint az erdészeti termőhely-feltárási és termőhely-térképezési irányelvek megalkotásában. Több erdőgazdasági tájról monográfiaszerű leírást közölt.
Kidolgozta a tiszántúli szikes és kötött talajú termőhelyek erdészeti értékelését és erdősítési lehetőségeit. Behatóan foglalkozott a szikes talajok termőképességet növelő kérdéseivel és annak agrotechnológiai vonatkozásaival. Meghatározta a belvízzel veszélyeztetett, gazdaságtalan mezőgazdasági területek erdősítéssel való hasznosításának irányelveit.
Feltárta az alföldi nyárfatermesztés termőhelyi lehetőségeit és kidolgozta a nyár termesztés technológiáját. Közreműködött az új nyárfajták szelekciójában, az általa vezetett kutatócsoport munkájának eredményeként számos új nyárfajta állami elismertetésére került sor. Munkája segítette a fűztermesztés hazai fejlesztését. Nevéhez fűződik a szilfavésszel szemben rezisztens, kiemelkedően szárazságtűrő ’Puszta’-szil szelektálása és fajtaként való állami elismertetése.
Kutatási eredményeit számos összefoglaló jelentésben, magyar és külföldi szaklapban, valamint szakközönség előtt tartott előadások formájában adta közre. Szintetizáló műve, a Szikesek fásítása (Akadémiai Kiadó, 1972) 1976-ban nívódíjat kapott a Magyar Tudományos Akadémia Kiadói Bizottságától.
Anyanyelvén kívül németül, franciául és oroszul is beszélt. Nyelvtudását széleskörű külföldi kapcsolatokban kamatoztatta. Külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatait hazai viszonyokra ültette át.
1982-ben tudományos tanácsadóként vonult nyugdíjba, de ezt követően sem csökkent szakmai aktivitása, napjainkig számos szakcikk, könyv és könyvrészlet, lektori és opponensi vélemény jelzi lankadatlan munkabírását, szakmai tenni akarását.1986-tól az Erdészeti és Faipari Egyetem címzetes egyetemi tanára.
1992-től részt vett az európai fekete nyár génmegőrzését irányító nemzetközi bizottság munkájában. Tagként segítette a Nemzetközi Nyárfa Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottság és az Alföldi-program Mezőgazdasági Tudományos Bizottság munkáját. Az MTA Debreceni Területi Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottságnak alapító elnöke, később örökös tiszteletbeli elnöke.
Hét évtizeden át tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek és a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének. Az egyesülettől 1977-ben vehette át a Bedő Albert díjat.
Életútját számos szakmai elismerés (Pro Silva Hungariae díj, Életfa Emlékplakett Arany Fokozata, Ember az erdőért kitüntetés, DAB Plakett ) övezte.
Munkásságának megkoronázásaként élte meg, amikor 1996-ban megszervezte a Nemzetközi Nyárfabizottság (IPC) XX. ülését Magyarországon, ahol a szervezet tiszteletbeli örökös elnökének választották.
Utolsó útjára 2016.szeptember hatodikán kísértük, a debreceni Nagyerdő évszázados tölgyfáinak árnyas lombjai alatt.
Gencsi Zoltán, az OEE Debreceni Csoportjának elnöke

A fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő PG-Csoport koncertje az 1956-os forradalom tiszteletére 2016. október 21-én 19:00-kor Kisújszálláson a Vigadóban.

Kora őszi, talponálló vagy padonülő reggeli kerékpárral közlekedő barátainknak! Itt az ideje a őszi bringás reggelinek.
* A reggeli időpontja: 2016. szeptember 22. csütörtök 6:30 és 9:00 között
* A reggeli helyszíne: Debrecen, Kossuth tér - az Aranybika előtt
* Menü: kakaóscsiga, Cserpes Trudi és SIÓ üdítő
* Program: láncolajozás és keréknyomás ellenőrzés és szóbeli állapotfelmérés valamint reggeli, móka és napsütés
* Támogató: Kelet-Magyarországi Postás SE, Mandala Jóga Debrecen, * Együttműködő partner: Regina Kerékpárbolt

Parti Nóra színművész 1974 szeptember 12-én született Püspökladányban. Férje Marton Róbert színművész, gyermekei: Regő és Matilda.
Püspökladányban a Zója Általános Iskolába járt, majd a középiskolát Debrecenben végezte.
1991 és 1993 között az Arany János Színház stúdiójának tagja volt. 1993-tól 1997-ig a Független Színpad, 1997-től 1998-ig pedig a Merlin Színház tagja volt. Közben Szarvason pedagógiai főiskolára járt, Egerben pedig elektronikus újságírást tanult. 1998-ban alapító tagja a Junion Csoportnak, 2000-től a Maladype – Találkozások Színházának tagja lett, 2006-tól 2014-ig a Bárka Színház tagja volt, 2014 óta a Kultúrbrigád társulatában játszik.
(forrás:hu.wikipedia.org/wiki/Parti_Nóra)

Bemutatjuk a Gróf Tisza István Történelmi Lovas Emléktúra huszárjait, akik közel 250 km lovagoltak, hogy tisztelegjenek a Nagy Háborúban a román fronton elesettek emléke előtt.









Csontos János huszár hagyományőrző százados túravezető, a bandérium alapító tagja (nyugdíjas országgyűlési képviselő - Létavértes)











Adorján Csaba huszár hagyományőrző őrnagy, a bandérium alapító tagja (Általános Iskolai pedagógus - Álmosd)












Bodnár Dániel huszár hagyományőrző hadnagy, zászlós (Mezőgazdasági vállalkozó - Hortobágy)











Juhász Imre huszár hagyományőrző őrmester lovassági parancsnok (HNP - a Pusztai Állatpark vezetője - Hortobágy)


Lovasok:








Bartha Mihály huszárhagyományőrző őrnagy ( volt polgármester, megyei tanácsos - Mezőpanit)










Szentgyörgyi Zsolt huszár hagyományőrző százados (Egyéni vállalkozó - Nagybánya)










Szabó Gábor huszár hagyományőrző zászlós (Hortobágyi Nonprofit Kft - Hortobágy)








Adorján Rita huszár hagyományőrző zászlós (közgazdász - Álmosd)








Szoboszlai Soma huszár hagyományőrző szakaszvezető (informatikus - Debrecen)










Ladányi Sándor huszár hagyományőrző szakaszvezető (Mezőgazdasági vállalkozó - Koltó)











Lovas Bálint huszár hagyományőrző tizedes, trombitás (a Hajdú Táncegyüttes igazgatója - Debrecen)









Horváth Csaba huszár hagyományőrző tizedes (DE egyetemi hallgató - Álmosd)








Kiss Bernadett huszár hagyományőrző közhuszár (DE - ménesgazda képző hallgató - Létavertes)










Biró Zsuzsanna (kertészmérnök - Marosvásárhely)








Dr. Csontos Izabella (jogász - Budapest)










Juhász Bálint (általános iskolai tanuló - Hortobágy)








Állatorvos: Dr. Vargha Noémi (Vajdaszentivány)









Hadtápfőnök: Kovács János huszár hagyományőrző szakaszvezető (lovasoktató - Nádudvar)






Gékocsivezető: Mészáros Imre huszár hagyományőrző közhuszár (Nagyrábé)









Támogató: Papp József (Középiskolai tanár - Létavértes)









Támogató: Molnár Erika (Hortobágy)

A kormány döntése szerint 3,5 milliárd forintból befejezik a Tisza-tó körüli kerékpárutat, megépül a még hiányzó szakasz Tiszafüred és Poroszló között.Révész Máriusz, a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos tájékoztatása szerint a beruházás magában foglalja a Tisza-híd konzolos kiegészítését, és két kisebb híd megépítését. Ezzel a fejlesztéssel 65 kilométeres szakaszon a Tisza-tavat teljesen körbe lehet kerékpározni, biztonságos módon, a forgalomtól teljesen elzárt körülmények között, mondta. A városvezetés gondos előrelátásának köszönhetően már kész tervek vannak a kerékpárút megépítésére, a közbeszerzést követően rögtön indulhat a beruházás, tette hozzá Révész Máriusz. (forrás: kerekpar.mandiner.hu)

2016. augusztus 26. péntek Véget ért az I. Világháború román front 100. évfordulóján a 2. debreceni honvéd huszárezred katonáinak emlékére szervezett  Gróf Tisza István Történelmi Lovas Emléktúra, melyen a Hajdú-Bihari Lovas és Hagyományőrző Egyesület tagjai  vettek részt 2016. augusztus 12-től 26-ig.
"A Debreceni 2. Honvéd Huszárezred 1869-ben alakult meg, és egészen 1918 novemberéig prosperált. Az öt évtizedes fennállása során több parancsnoka is volt az ezrednek, a legismertebb gróf Tisza István huszár ezredes (ő a háború legvégén miniszterelnökként merénylet áldozatává vált. A mai hajdú-bihari bandérium huszárruhája Ferencz József császár és király korszakának emlékét idézi. Ugyanis az uniformis mintájául az Osztrák-Magyar Monarchia, Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezredének eredeti ruházata szolgált."(részlet a www.debrecenihuszarok.hu oldalról)
Ebben a dísz egyenruhában jelentek meg Besztercén, Sáromberkén és Nyárádszeredában, ahol  emléktáblákat avattak a Nagy Háborúban elesettek emlékére.
 A lovaszarándoklat alatt 250 km lovagoltak a huszárok, ezzel a teljesítménnyel is tisztelegve az elhunyt és jeltelen sírokban nyugvó huszárok előtt. Köszönet minden segítőnek,  támogatónak! (Cs.G.)

2016. augusztus 24. szerda  Az éjszaka és a reggel is nagyon párás volt a levegő, nem fáztak a huszárok a Csipán féle parasztházban. Az este viszont Adorján  Rita belelépett egy sáncba (így hívják erre felé az árkot) és kibicsaklott a bokája. Mészáros Imre mellett most már egy másik sánta huszár is van a csapatban. No, de csak ennyi bajuk legyen! A reggeli elfogyasztása  és a lovak ellátása után Kovács János hadtápfőnök hozzálátott az ebéd készítéséhez.
Szabó Gábor és Kiss Bernadett kuktáskodott mellette. A Hortobágyra jellemző, hazai ízeket idéző levest főzött bográcsban a sajátjainak és a vendéglátóknak.
Ezen a napon volt Bodnár Dánielnek a születésnapja, megköszöntötték mindannyian, de talán a legjobban annak a meglepetés levélnek örült, amit Juhász Imre strázsamester úr adott át neki, amit még otthon bízott rá a Dani felesége. 
Bodnár Dani ezen jeles napon csikós bemutatót is tartott az egyik ház udvarán.  Még a szomszéd faluból is átjöttek az ott táborozó gyerekek és a helyiek is szép számmal megjelentek.
A hortobágyi pergelt leves elfogyasztása után  felszedelőzködtek és a Mátyás huszárok kíséretében elhagyták Nyárádszentsimont,  e parányi kis falut, amit sokáig megemlegetnek a híres Csipán Pálinkáról és a kedves ottani vendéglátókról. Visszatértek Nyárádszeredába, ahol egy helyi támogató jóvoltából a Csámborgó Étteremben költötték el vacsorájukat.
Nyárádszeredában töltötték az éjszakát. (Cs.G.)